repcsi.hu

by krisz & teki
Bp  03:10
Mel 11:10

Archive for 'Sydney – 2010. Ápr.' Category

Búcsú Sydneytől

Nov 29th, 2010 by krisz | Comments Off

Ezúttal a napot egy kis hajókázással kezdtük. Komppal átutaztunk Manly-be. Az út kb 40 perc volt, de igazi kis túristalátványosság ez a kompút, hiszen rálátni Sydney fő nevezetességeire.

Manly leginkább egy nagyobbacska üdülőfalura emlékeztetett minket. Hangulatos sétálóutcák, kirakodóvásár és gyönyörű tengerpart, minden ami egy túrista kívánságában szerepelhet. Mi azonban a tömeget elhagyva a North Head nevű kirándulóhely felé vettük az utat.

Először átvágtunk a Collins parton, ami inkább hajózásra, mintsem fürdésre alkalmas partszakasz. Ráadásul az ösvény tele volt hatalmas pókokkal és hálóikkal, szóval csak megfontolt túrázóknak javasolt arrafelé menni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A North Head tetejét elérve azonban csodás látvány fogadott minket. Pont rá lehetett látni az egész belvárosra, és mindezt egy ausztrál növényeket bemutató tanösvényen keresztül lehetett elérni. A tanösvény elején egy kedves néni szórólapokat osztogatott a helyi növényekről, hogy miket keressünk és elmondta hogy éppen mik virágoznak. Igazi kis bemutató volt az ösvény maga, nekünk nagyon tetszett.

A Manly-i kirándulás után visszakompoztunk az Operaházhoz, és még egy kicsit élveztük a táj szépségét és búcsúztunk a várostól. Kora este már a reptéren ültünk és vártuk a hazautat. Jó kis 4 nap volt ez, nagyon sokat sétáltunk, és sok olyan dolgot láttunk amit annak idején 2001-ben kihagytunk.

További képek a Gallériában!

A buszos túra folytatása

Nov 25th, 2010 by krisz | Comments Off

Mivel erre a napra is érvényes volt még a túristabuszra a jegyünk ezért ismét felszálltunk rá. Délelőtt esett, így az első megállónk a Powerhouse Múzeum volt. Egészen nagy múzeum, ahol a kortörténeti kiállítás mellett, járműveket és csillagászati dolgokat is meg lehet nézni, ráadásul az időszakosi kiállítás pedig pont design-show volt. Így sikerült jó pár órát elbóklásznunk a múzeumban, mire végeztünk az eső is elállt kint.

Következő megállónk a Kínai negyed volt, ott is először a Paddy piaca. Volt ott minden, a ruháktól a gyümölcs-zöldségeken át az ausztrál szuvenírig minden.

Ha már a kínai negyedben voltunk egy jó kis ráment is beiktattunk az ebéd menübe. Ez egyfajta soktésztás leves, tele zöldséggel és némi hússal. Azóta is nagy kedvencünk a rámen, de azt hiszem a szokást Sydneyben kezdtük el felvenni.

A rámenezés után végigsétáltunk a negyeden is, ahol éppen kirakodó vásár is volt, meg ebédidő is, így többszáz ember próbált helyet foglalni a sétálóutca kiülős kajáldáiban.

A tömeget elhagyva átbuszoztunk a Mrs Macquarie székének nevezett helyre. Új Dél Velsz kormányzója 1810-ben Lachlan Macquarie volt, aki felesége számára az elítéltekkel egy padot faragtatott a kiugró szigetcsücsök homokkő sziklafalába, hogy a kedves felesége a napi sétaja során innen kényelmesen megfigyelhesse az érkező és távozó hajókat. Mrs Macquarie széke ma a Botanikus kert része.

Innen a mi utunk se vezethetett volna másfelé, mint a Botanikus kerten át egészen az Operaházig. Sok száz szép növényt és virágot csodáltunk meg, még több pókot és kb ugyanennyi nagy gyümölcsevő denevért is.

Este újabb találkánk volt egy sydney-i barátunkkal, ami után szinte egyenes út vezetett vissza a szállásunkra. Aznap estére se volt szükségünk altatóra, a napi előírt km-t ismét megtettük.

További képek a Gallériában!

Busztúra a város körül

Nov 22nd, 2010 by krisz | Comments Off

Reggel kitaláltuk, hogy mivel a backpacker szállás közelében áll meg a városnéző buszjárat így arra mindenképpen befizetünk. Éppen rendszerátállás volt a busztársaságnál ezért fejenként 40$-ból megúsztuk a Sydney és a Bondi beach-et felfedező buszjáratokat, amire a város több pontján le és fel lehet szállni a nap folyamán bármikor. Ráadásul az átállás miatt a jegyeket nem 24 órára állították ki, hanem 48 órára. Nekünk ez így igencsak megérte!

Első megállónk a Halpiac volt. Sydney halpiaca messzeföldön híres a kínálatáról így ezt mi se hagyhattuk ki. Nem csalódtunk a helyben, volt ott minden ami szem-szájnak ingere és a nyers árukon kívül a piac igencsak bővelkedett frissensült és helyben készített tengeri finomságokban is. Nem kis fejtörés volt ám az ebéd kiválasztása! :) Egy ilyen piacot elfogadnék valahol itt Melbourne-ben is…

A várost körbejáró buszjáratról átváltottunk a Bondi beachet felfedező járatra. Annak több pontján is le-fel szálltunk. Talán a legemlékezetesebb hely a The Gap nevű sziklapart és partocska volt. Ott sétáltunk egy hatalmasat, jót nyújtóztunk a közeli park füvén és gyönyörködtünk a Sydney-i panorámában.

Innen egyenesen a tv-ből is ismert híres Bondi beachre tartottunk. Sajnos addigra már igencsak lógott az eső lába és mire megérkeztünk a beachre és kattintottunk kettőt a fényképezővel neki is állt zuhogni rendesen. Így a beachet és környékét már csak a buszjárattal fedeztük fel, és mivel az eső csak nem akart alábbhagyni ezért a város többi részén is hagytuk magunkat vinni és csak pislogtunk kifelé a buszból. Így viszont lehetőségünk volt áthajtani a Harbour hídon is és körbenézni a Luna park tájékán is. Ennek is megvolt a maga romantikája. Igencsak elfáradtan érkeztünk vissza így is a szállásunkra. Este pedig egy kedves baráttal jót söröztünk a Kings Cross-i cseh sörözőben, nem is kellett ennél jobb altató aznapra.

További képek a Gallériában!

Érkezés Sydneybe

Nov 17th, 2010 by krisz | 1

Idén a húsvéti hosszú hétvégét Sydneyben töltöttük. Nem jártunk már ott 2001 óta, így igazán kiváncsian tértünk vissza, hogy milyen benyomásokat tesz ránk a város négyévnyi ausztrál aklimatizáció után.

Korán terveztük érkezni, ami az egy órás késés ellenére is, már reggel 9-kor megtörtént. Az előre lefoglalt backpacker szállásról jöttek értünk, így szinte fél tíz-tíz magasságában már Sydney utcáit róttuk. Első utunk a Kings Crossról a Darling Harbour irányába vezetett gyalog. Útközben belebotlottunk az Australian Múzeumba, ahol természetfotó kiállítás volt, így ide rögtön be is ugrottunk körbenézni. A kiállítók között örömmel fedeztük fel, hogy három magyar is képviseltette magát. Ha már a múzeumban voltunk szétnéztünk a többi részlegén is, így szinte az egész délelőttöt itt töltöttük el, de nem bántuk meg.

A múzeumból folytattuk az utunkat keresztül a belvároson, közben pedig szorgosan szemlélődtünk és fotóztunk. 2001-ben kimaradt a Queen Victoria Building, így ide is beugrottunk körbenézni. Valahogy nem egy bevásárlóközpontra számítottam az épület láttán, de igényesen voltak megoldva a dolgok, így tetszett igazából.

Innen már szinte meg sem álltunk a Darling Harbourban található Akváriumig, ahol a dugongokat akartuk megnézni. Ugyan már 2001-ben jártunk itt, de akkor még nem voltak ezek az élőlények itt, illetve azóta több szinten is fejlődött a hely. Igazán jó szórakozás volt körbenézni.

A Darling Harbour azonban nemcsak a dugongok miatt volt aznapi úticélunk, hanem az azon a hétvégén megrendezésre kerülő Hoopla fesztivál miatt is. Ez egy utcai művészek számára rendezett fesztivál volt, ami érdekességnek ígérkezett így mindenképpen meg akartuk látogatni. Sikerült is megnéznünk néhány műsorszámot mielőtt továbbálltunk az Operaház irányába.

Az odavezető úton felkapaszkodtunk az Obszervatórium dombjára, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a Harbour hídra.

Innen pedig simán leereszkedtünk a Rocks városrészen keresztül a kötelező látványosság lábához, az Operaházhoz.

Kicsit nagy kört jártunk be gyalog, így a napot korán zártuk és visszasétáltunk a Kings Cross-i szállásunkra, ahol már javában ment az éjszakai élet. Nem bántuk, tudtuk, hogy a Kings Cross környéke erről híres, ennek is megvolt a hangulata.

Melbournehöz hasonlítva ami szembeötlő különbség a két város között az a természeti adottságok. Sydney dimbes-dombos, míg Melbourne szinte teljesen lapos, így a napi séta igencsak kimerített minket. Emellett jóval zöldebb város is, és itt most nem a parkok számát értem, hanem a növények sokkal zöldebbek. Melbournere igencsak jellemző, hogy a nyár végére, úgy márciusra már minden tiszta sárga. Másrészről nekünk úgy tűnt, hogy Melbourne kevésbé szemetes város, igaz Sydney belvárosa azért a 2×1 km-nél viszon jóval nagyobb. Hajléktalanból is többet láttunk Sydney utcáin, és most ebbe nem számítjuk bele a kings cross-i ételelosztó állomást, amibe belefutottunk este. Itt Melbournebe egyetlen egy hajléktalant láttunk az elmúlt 4 évben, aki akkor is és azóta is a Chapel streeten él. Lehet hogy csak mi fordulunk meg mindig jó helyen, hogy nem látjuk a melbourne-i hajléktalanokat, mert biztosak vagyunk abban, hogy többen is vannak, csak más kerületekben mint amiben mi járunk.

További képek a Gallériában!