repcsi.hu

by krisz & teki
Bp  03:10
Mel 11:10

Archive for October, 2005

Várakozás

Oct 21st, 2005 by krisz | 1

Nem vagyok híres a türelmemről, és most mégis várakozunk szorgosan. Május 19 óta semmi hír a vízumunkról. Várjuk a Medical Requestet, mint a következő lépcsőfokot. Naponta nézegetem az Austimelinet, hogy tudjam ki hol tart, ki kapta már kézhez a MR-t. Mostanában az ACS-esek között (ide tartozunk mi is, lentebb írok erről, hogy ez a szakmaelismertető szervezet) 3,5-5 hónap a várakozás az orvosira. Tehát várunk mi is. Az orvosi után meg kb 2 hónap a várakozás a vízumra. Néha úgy érzem sose érünk a végére, pedig a papírok összeszedése se volt kis munka.

84 év…

Oct 17th, 2005 by krisz | Comments Off

Bármit is írnék kevés lenne.
Nagyika elbattyogott, örökre…

Nagyi

Couchszörfösök nálunk

Oct 7th, 2005 by krisz | Comments Off

Két héttel ezelőtt vártuk a Keletiben az első couchszörföseinket, egy japán lányt és ausztrál barátját. Kicsit idegesek voltunk, nem vagyunk mi ennyire nyitottak, hogy kvázi idegeneket szállásoljunk el, de valahogy megtetszett nekünk ez az egész couchsurfing dolog, gondoltuk kipróbáljuk hát. Aztán minden kétségünk elszállt, mert a pályaudvaron két kedves embert találtunk, hatalmas nagy csomaggal a hátukon. Igazi utazókat, akik Japánból a Transz Szibériai Expresszel érkeztek, majd további vonatozással jutottak el hazánkba.

Lepakolás után bevetettük magunkat a budapesti éjszakába, mert barátainknál is egy ausztrál szörfös volt éppen, így gondoltuk összehozzuk a társaságot. Kellemes magyaros vacsora után a romkert sörözőket vettük célba, hátha ilyet még nem láttak, és mutathatunk valami újat is. A dolog nagyon bejött mindenkinek (nekünk is újdonság volt), kellemes kis iszogatás közben megismerkedhettünk mindenkivel. Ami számunkra újdonság volt, hogy Ausztráliában nem annyira szokatlan dolog, hogy a gyerek a gimi vagy egyetem befejezése után kihagy egy évet és utazgat. Ezt leginkább saját keresetükből teszik, amit a suli mellett termeltek ki, vagy utazás közben is vállalnak munkát, pl angol tanítást. Ez szimpatikus dolog, és mi is kedvet kaptunk egy kis utazáshoz, el is határoztuk, ha minden jól megy, akkor kitelepülés előtt bevállalunk egy európai utat mi is.
Az is kiderült, mint ahogy az más utazókkal is lenni szokott, hogy ők már többet láttak Európából, mint mi, mi viszont többet láttunk Ausztráliából mint ők. :)

hosok tere you reggeli

Másnap, alaposan kipihenve mindent, elindultunk felfedezni a város nevezetességeit. A szokásos túristahelyeket látogattuk meg. Egy kis “csemegeképpen” ellátogattunk a Terror Házába is, hogy mutathassunk valamit a magyar történelemből is. Nagyon tetszett nekik, mert igen látványosan van berendezve a tárlat, igaz, mélyen lehangoló hangulatot tud teremteni. Sok olyan dolgot láttak, amit elképzelni se tudtak, vagy csak olvastak róla és most itt valósággá vált. (pl kenyér jegy)
Harmadnap Chris és Naoko meglepett minket egy finom reggelivel, francia piritóst készítettek. A kiadós étkezés után ismét egy kis városnézéssel indítottuk a napot, hiszen maradt még bőven látnivaló a városban. Majd egy kis kikapcsolódásként megnéztünk egy filmet a moziban, mert már régen láttak angol filmet. A film után pedig ismét a város következett, sok szép éjjeli fotót készítettünk. Nem mondom, igazán sok km-t leróttunk Budapest utcáin, mert igyekeztünk optimalizálni a tömegközlekedésre szánt keretet.
Utolsó nap, mivel ez már munkanap volt, szörföseink egyedül fedezték fel a várost. Bár, ahogy elmondták, inkább csak lazítottak egy picit, meg vásárolgattak, mert az elmúlt napok igen eseménydúsak voltak.

Összességében nagyon megtetszett ez a dolog, és igazán jó fej embereket ismertünk meg ezáltal. Sokat mulattunk, és néhány óra beszélgetés után már oldódott az a feszültség is bennünk, ami az angol társalgás miatt volt. Valahogy mindig sikerült szót érteni. Ígéretet tettünk arra is, hogy majd kint Ausztráliában ismét találkozunk. Chris családja Adelaide mellett lakik, valószínű, hogy ők is oda térnek haza. Jó volt látni, hogy Naokonak, mivel még ő sem járt Ausztráliában, hasonló kétségei vannak a letelepedést és beilleszkedést illetően, mint nekünk.
Ausztráliáról nem sokat beszélgettünk, mert igazából nem is volt kérdésünk, no meg Chris sem járt már ott két éve, ugyanis Japánban élt egy kicsit, ahol angolt tanított.

Parndorf

Oct 2nd, 2005 by krisz | 2

Szombaton Parndorfban jártunk. Anyuék mentek bevásárolni és kiadó volt két hely még a kocsiban, így kaptunk az alkalmon, hogy mi is szétnézzünk és kicsit frissítsünk a ruha-állományunkon. Az út nem tartott sokáig, mivel autópálya van kifelé, akár végig is, ha valaki akar 20 km-ért osztrák matricát is venni. Vagy lehet picit kerülni, és a főuton menni. Ez egyébként abból a szempontból is jobb választás, hogy szép kis rendezett falvakat és házikókat lehet látni, hatalmas sütőtökökkel díszítve.
Parndorf tulajdonképpen egy hatalmas nagy bevásárló központ, illetve mostmár kettő központ, mert az idén adták át egy új épületet. Aranyos kis házikók, végig árkádos megoldással, és széles ruhanemü választék. Sok helyen volt akció, de több helyen inkább a hazai árakat találtuk, csak euróban. Azonban egy ilyen bevásárló “központ” remek az olyan emberek (leginkább férfiak) számára, akiknek nyűg a vásárlás és nem is szeretnének sok időt rászánni. Ugyanis az itteni választékból hamar össze lehet vásárolni a szükséges holmikat. Sok ember volt, de a tömeg eloszlik a területen, és kedves, segítőkész, nyelveket beszélő (néha még magyarul is) eladókkal találkoztunk, és ami a legfontosabb, legtöbb dolgot meg tudtuk venni kint, amiért mentünk.

Tudom, a couchsurfinges élményeinkre többen is kíváncsiak. Legközelebb majd írok róluk, csak pár budapesti képpel szeretném gazdagítani a bejegyzést, hiszen magunk is turistákká váltunk a szörföseinkkel.
Egyébként egy kis érdekesség: Vigyázni kell a couchsurfing kiejtésével. Magunk is beleütköztünk abba, hogy simán kócsszörfing-nek ejtettük, ami egészen mást jelent. (coach) És ilyenkor aztán fura arcot vágnak az angolul beszélők. Árnyalatnyi csak a kiejtésbeli különbség, mégis mást jelent a két szó. Szóval inkább au-val kell ejteni, mint o-val, és akkor nem kapunk meglepett arcokat. :)