repcsi.hu

by krisz & teki
Bp  03:10
Mel 11:10

Archive for July, 2006

Első: vezetés a baloldalon, tenger

Jul 30th, 2006 by teki | 9

Ezen is túlestem. Kis csalás azért volt, mivel autómata váltós az autó, de akkor is :). Hazudhatnám azt, hogy simán ment, de volt egy “pici” bakim, amit szerencsére az aussiek jól reagáltak le. Semmi extra egyébként, csak utasaim hatalmas meglepetésére 3 sávnyi autóval találtuk egyszercsak szembe magunkat :), de pikk-pakk visszataláltam a helyes sávba, s mintha mi sem történt volna haladtam tovább.

Ha már így egyébként is kalandoztunk a városban, leugrottunk a partra is, s sétáltunk egyet. Jól kiépített, szépen karbantartott (persze nem 0 szemét), s aktívan használt partocska fogadott minket. Sokan futottak, sétáltattak kutyát/gyermeket, s sokan csak élvezték a kemény melbournei telet.

Első: nap

Jul 28th, 2006 by teki | 11

Mivel első napunk hétköznap, s Hayim házigazdánk szabit vett ki a kedvünkért, így bele tudtuk vetni magunkat az ügyeink intézésébe.

  • Vásároltunk telefonokat, hogy legyen mit megadni ha vki el akar minket érni. Ment simán a dolog, az egyiket nagyáruházban, a másikat mobilosnál, ahol kedvesen aktiválták is mindkettőt. Pre-paid-et  (kártyásat) vettünk, olyan opcióval, hogyha 30$-al töltjük,akkor 300 percet “ingyen” beszélhetünk más pre-paid-esekkel.
  • Aktiváltuk bankszámlánkat, igényeltünk hozzá kártyát, s a bölcsek szavára hallgatva létrehoztunk egy megtakarítási számlát is. Ment minden mint a karikacsapás, a hölgy nagyon kedves volt. Amint megtudta, hogy Moorabbin-ben lakunk egyből mesélni kezdett, mert ő itt élte le gyermekkorát, szal tényleg nagyon közvetlen volt.
  • Vettünk néhány apróságot, amit csomagoláskor az utolsó pillanatban kitettünk (pl. törölközőt).
  • Néztünk autót. Autót venni egyszerű is meg nehéz is. Egyszerű, mert van dögivel, nehéz mert el kell döntenünk, milyet-mennyiért.
  • Kaptunk egy Melway-t. Különös egy jelenség. Egy térkép, mely súlyánál fogva akár önvédelmi eszköznek is használható, de a tartalma az ami kiemeli a tömegből. A hatalmas város minden részlete benne van, olyannyira, hogy pl. az egyetemek térképe külön szekcióban részletezve, a kerékpárutak is külön szekcióban, az nem csak utcajegyzék, hanem fontosabb közérdekű dolgoké (pl. állatorvosok).
  • Érdeklődtünk a csomagjaink után, mivel megjött róluk a megérkezést előre jelző levél, de ma még nem voltak a szállítási vállalatnál.

Az első nap után jöjjön hát az első hétvégénk!

Megérkeztünk!

Jul 28th, 2006 by krisz | Comments Off

Ma déltuán landoltunk Melbourneben, egy kicsit korábban a vártnál, biztos sietett a pilóta, vagy hátszelünk volt.

Az út nem volt vészes, nézegettük az ülésekbe épített tv-n a filmeket, olvasgattuk a magunkalvitt újságokat, szorgosan fogyasztottuk az elénk tett ételeket, és alukáltunk. Pár történés, a teljesség igénye nélkül: bár nem kellett magyarázkodnunk a csomagjaink mennyisége miatt check-in-nél, fura mód a pultnál mi jelentkeztünk be elsőként a gépünkre, mégis sietnünk kellett a kapuhoz;az ülésünk feletti tároló mire odaértünk már tele volt, így 4 másikba kellett pakolnunk;az előttünk ülő kislány nagyon unta magát, ficánkolódott ezerrel…

A reptéren pikk-pakk kijutottunk. Annyira pikk-pakk, hogy még a Welcome is elmaradt a vízumot ellenőrző lánykától,
dehát minket ez nem tántorít ám el :). Bejelöltük ugyan, hogy van nálunk talán olyan gyógyszer, ami nem megengedett, de nem nagyon izgatta őket. A kijáratnál Ági, Kropi és Hayim várt minket. Megtömtük az egyik autót, s spuriztunk is Hayimékhoz – ugyanis ők vállalkoztak arra, hogy megvendégelnek minket, míg nem lelünk fedelet eme hatalmas városban (KÖSZÖNJÜK!). Náluk még beszélgettünk kicsit, kaptunk szupi ajándékokat, megismerkedtünk a családdal, bőröndjeinkkel akadályokat képeztünk, listát írtunk teendőinkről, s álomra hajtottuk fejünket. Nagyon örültünk neki, hogy ilyen szivélyes fogadtatásban részesülhettünk.

Az estébe még a TFN (Tax File Number – adószám) igénylése is belefért, ami mivel online történik, nem túl nagy szám, de mégis az első hivatalos lépésünk Melbourne-ben.

Budapesti nomádok

Jul 24th, 2006 by krisz | 4

Kiürült a lakásunk, egy bútor se maradt benne, ma este már gumimatracon alszunk. Holnap délután indulunk Mosonmagyaróvárra, majd onnan szerda reggel tovább a bécsi reptérre.
Csomagolással is szépen haladunk, vettünk 3 db kb 50x80x30cm bőröndöt, ezeket tömtük meg. Ebbe úgy tűnik belefér minden ruhánk és holmink, amik még itthon vártak ránk. Kb a 80 kiló is meglesz, mivel 20-25 kiló fér egy-egy bőröndbe. :) Ezen kívül már csak kézitáskák lesznek, laptop és fényképelők, meg egy kis hátizsák a legfontosabb dolgokkal és rengeteg olvasnivalóval.
Valószínűleg ez az utolsó postunk Magyarországról, hacsak menet közben valaki meg nem dob wifivel minket.

Last minute

Jul 22nd, 2006 by krisz | 1

Az elmúlt napokban nem jelentkeztünk, pedig sok minden történt azóta is. Ennek oka, hogy lassan egy hete nincs internetünk, mivel a legtöbb közüzemi dolgot megszüntettük már. 
A dolgaink szépen haladnak, a lakás után eladtuk a garázst és az autót is. Bútoraink és berendezési tárgyaink is vevőre vagy gazdára leltek, már alig van valami a kecóban. A próbapakolás elmaradt, most már valószínűleg éles pakolás lesz csak, aztán ha nem férünk be akkor elszaladunk még bőröndöt venni.

A hétvégén a családtól búcsúzkodtunk. Volt nagy eszem-iszom és jó kis beszélgetések. Kaptunk sok szép emléktárgyat, melyekre jó lesz ránézni pár hónap múlva is a messzeségben. Nehéz búcsúzni, de nem örökre megyünk, ezzel vígasztalunk mindenkit, és az internet is már nagy áldás, gyorsabb és sűrűbb a kommunikáció általa.

A nyugalom szigete

Jul 17th, 2006 by krisz | 3

Még szülinapomra kaptam Bátyótól egy ajándékutalványt, ami a Mandala Day Spa-ba szólt. Gondoltuk most itt az ideje kipróbálni ezt a wellness élményt, hiszen eléggé zsúfolt és feszített napokat élünk át. (végre pár óra, mikor a mobilokat is bátran kikapcsoljuk)
Egy páros élményre jelentkeztünk be, ami egy 20 perces aromaolajos, gyertyafényes fürdőzéssel indult, egy pohár bor társaságában, saját, indonéz stílusú szobában. Utána következett egy alapos teljes testmasszázs, amitől aztán végképp ellazultunk. Rég volt már ilyen nyugalomban részünk. Maga a hely is nagyon ízlésesen van kialakítva, abszolút pihenesre rendezték be. Van kis teaház része, fonott bútorokkal és heverőkkel, ahol tovább lehet lazulni. Fantasztikus élmény volt.

Goodbye party

Jul 15th, 2006 by krisz | 3

Egy hónappal ezelőtt elkezdtük már hírdetni a goodbye partynkat, hogy mindenki úgy szervezhesse a nyári programját. Ennek ellenére elég kevesen jeleztek vissza bármit is, és sajnos még kevesebben is jöttek el. Kicsit bánt a dolog, csalódás, de sebaj, akik eljöttek azoknak nagyon örültünk.
Már 3 órakkor kimentünk a Kisceli múzeum melletti rétre, ahol kiépített kövezett szalonnasütők és padok vannak, hogy foglaljuk a helyet és előkészítsük a terepet a partyra. 5-6 óra tájékában neki is kezdtünk a sütögetésnek és egészen 10-ig abba se hagytuk. Sütöttünk mindenfélét, szalonnát, kolbászt, hagymát és a végén a sült paprika és a piritós is terítékre került. Jól éreztük magunkat, és jó volt barátainkkal kicsit együtt lenni. Fura is, mert lesz, akikkel már nem találkozunk most már egy jó ideig.

tuz

(ott)Hontalanul

Jul 13th, 2006 by krisz | 1

Eladtuk a lakást, amiben az elmúlt 4 évben éltünk. Szép új volt, első tulajdonunk volt, és első lakói is voltunk. Hiányozni fog, de így jobb lesz, nem kell aggódni semmilyen albérlő miatt.
Nem volt egyszerű a téma. Észnél kell lenni, mert mindenféle ajánlatok és aztán papírok repkednek. Utálok felnőtt lenni, és okosan viselkedni. (nem is megy mindig..)

Elégedett ügyfél

Jul 11th, 2006 by krisz | Comments Off

Pár hónappal ezelőtt megigényeltük az EU-s TB kártyákat, hogy a nyaralásunk alatt is legyen valami biztosításunk, ha baj adódna. Egészen meglepő módon az igénylés korrekten és gyorsan zajlott. Bementünk a Teve utcai OEP-be, vittük a kért papírokat, és alig 20 perc várakozás után kiadták a kártyákat. Mindez kultúrált környezetben, szépen felújított hivatalban, segítőkész és szorgalmasan dolgozó hivatalnokok segítségével zajlott le. Kellemes csalódás volt.

Aztán Párizsban használni kényszerültünk a kártyát, mert csúnya fülgyuszit kaptam. Ott szépen a kezelések előtt bemutattuk a kártyát, kifizettük a vizitdíjakat, és elhoztuk a számlákat. Itthon pedig felhívtuk az ügyfélszolgálatot, hogy akkor hogyan is működik a dolog. Segítőkészen elmondták, hogy kérvényt kell írni, melyben a személyes adatokon kívül leírjuk az esetet is, és hogy miért volt sürgősségi ellátás, meg hogyan kérjük a költségtérítést, majd a kérvényt és a számlákat leadjuk az OEP-nél. Gondoltuk ez egyszerű, megírtuk a kérvényt és elmentünk a hivatalba vele. Ott ismét a megszokott kellemes és gyors ügyintézés zajlott le. Elvették a papírokat, lemásolták őket, egyeztették a személyes adatokat, majd a kérvényt érkeztető bélyegzővel ellátva visszadták és megmondták hogy kb. 30 nap alatt várható visszatérítés. Teljesen korrekten, mosolyogva zajlott le az ügyintézés. Miért nem működhet minden hivatal így? Esküszöm teljesen jól esett, hogy végre egy hivatal, ahol emberszámba veszik az ügyfelet, és nem csak napi nyűgnek.

Az új dolgozószobánk

Jul 10th, 2006 by teki | Comments Off

nappali

Keresd a képen: egy étkezőasztal 4db székkel, szép üvegablakos TV állvány, a gyönyörű piros kanapénk 2 további része, egy komód, s a dekoráció.