Mikor december elején megtudtuk, hogy január 24.-én szállítják ki a konyhát kicsit elszontyolodtunk, mert az mégsem karácsony. Azonban visszaérvén magyarországi pihenőnkről, számoltunk egy kicsit, s hamar rájöttünk, hogy az igazábó nincs is olyan nagyon messze.
Karácsony után komoly leárazások szoktak lenni itt, így ha nem is a repülőről leszaállva, de amint lehetett megvásároltuk a műszaki cikkeket a konyhába, vagyis megrendeltük azokat, 2-3 hetes szállítási határidővel (újfent jól jött a csúszás). Már mindent kinéztünk előre, megvoltak a méretek is, szóval sok variálás nem volt. Előző este kinéztem az interneten mennyibe kerülnek ezek a dolgok, felírtam papírra, s a boltban mutattuk. Sikerült is ezzel a módszerrel komoly árengedményt kérni néhány dologra. (noh azért becsúszott egy ebédlőasztal is székekkel, szal agyon nem spóroltuk magunkat, de szép lassan haladunk a bútorokkal :)
Hétvégente a csempeboltokat jártuk, keresve a tökéletest (amit a legközelebbiben, a legelső próbálkozásra megleltünk, de persze akkor még nem tudtuk :). Ez sem ment sajna teljesen zökkenőmentesen, a közeli ünnepek miatt több hely még zárva volt. Berendeltük végülis a közeli boltban, ahol mikor sorra került a dolog, épp le volt 20%-al árazva, örültünk is nagyon.
január 18
Mivel kicsit aggódtunk már, hogy megérkeznek-e időre a műszaki dolgok rácsörögtem a Harvey Norman-ra. Mint kiderült pár napja már ott volt minden, csak valamiért elfelejtettek minket értesíteni. Gyorsan leszerveztük a szállítást 24.-ére, hogy a bútorokkal együtt érkezzenek.
január 19
Eljött az első munkás nap. – Itt most gyorsan köszönetet mondunk Lackának (a mester) és Barusnak a nagyon sok segítségért! Nélkülük ez a konyha sokkal nehézkesebben (és drágábban) jött volna létre. – A konyha kiszedése túl sok gondot nem, annál inkább több szemetet hozott. Felhalmoztuk szépen a garázsban, jórészét megtöltötte. Jó móka volt a rombolás, s utána a víz-gázszerelést is megejtettük (én csak mint segéd természetesen, de olyan szupi szerszámokat próbálhattam ki, hogy csak kopogott az állam, a csővágó szuperminiketyere a kedvencem azóta is :).
január 24
Kriszti otthon maradt, s beengedte a konyhánkat hozó emberkéket. Pikk pakk bepakoltak, tele is lett az étkező. A villanyszerelő is beugrott, hogy a kábelezést megejtse. Néhány konnektor és a sütőnk új helyre költözött, így volt egy kis munkája. A műszaki dolgok is megjöttek, készen álltunk a nagy napra!
január 25
Otthon maradtam a beszerelésre, de reggel 9 körül hívott a project felelős Rod, hogy sajnos a szakink nagyapja elhunyt, nem tudott senkit felhajtani, így csúszunk újra. Hétfőre tettük át, ami szerencsére nemzeti ünnep, így nem kell szabit kivenni rá (persze a szakinak ez pech, de mindenki nem járhat jól).
január 28
Reggel 8 előtt 15 perccel már jött is Paul, s nekiállt a konyhaépítésnek. Szimpi, csendes dolgos srác volt, nem beszéddel töltötte el a napot, hanem megállás nélkül épített, így is eltartott neki délután 3-ig mire készt jelentett. Közben megjött a villanyszerelő is feltenni a konnektorokat s bekötni a tűzhelyet. (Krisztám időközben kerítést festett, én pedig takarítgattam az elfolyót, amibe ügyesen bele is léptem, de szerencsére nem lett semmi gond belőle, csak röhögtem magamon egyet, a villanyszerelőnek meg elállt a lélegzete egy pillanatra :). Egy apró baki volt csupán, a pantry ajtajának fele nem jött meg. Nem is értettük miért van az két darabból, de az ok egyszerű: dizájn!
Mivel aránylag korán végeztek a szerelők megcsörgettem Lackát raér-e, s már jött is! (Isten áldja a jó lelkét!) A vízvezetékszerelés nagyrészét megcsináltuk, betettük az összes műszaki dolgot, a konyha hirtelen kezdett ahhoz hasonlítani, amilyennek elképzeltük.
február 2
A falon kellett egy kicsit még ügyködni, a csempézés előtt betömni a réseket (voltak igazán nagy lyukak a gipszkarton falon), s szépen festéskészre csiszolni. Ezeket a dolgokat hétközben esténként megejtettük. Másodikán jött a csempézés nagy napja. Ettől nagyon tartottunk, mivel még sosem csináltunk, de mesterem most sem hagyott cserben. Bevásároltunk a Bunnings-ban (olyami mint otthon az Obi, elég komoly, egy házat simán fel lehet húzni csak a Bunnigsba járkálva :). A csempe alá egy cementlapot tettünk a gipszkartonra, mert az nem ázik át, s sima így könnyű rá csempézni. Sokkal simábban mentek a dolguk mint képzeltük. Az egyetlen gondot a csempe darabolása okozta. 30×30 centisek voltak a lapok, amit gyorsan fel lehet pakolni, de a kis négyzetek a mintában üvegből vannak. Féltünk, hogy törni fog vágás közben, mivel nem volt célszerszámunk, de sikerült aránylag jól megvágni őket végülis. Délutánra meg is lettünk.
Ezután még egy réteg festéket is felvittünk, mert bár tudtuk, hogy a fuga még piszkolni fogja a falat, de haladni akartunk.
február 3
A fugázás napja. Noh ez már csak azért volt izgalmas, mert mesterünk távollétében, önállóan kellett megoldani a feladatot :). Izgultunk, de sikerült, valóban nem volt túl nehéz. Utána újra festettünk, és még a közelben rendezett bbq-ra is sikerült eljutnunk (sajna már elég későn, így keveset tudtunk beszélgetni).
február 10
Már csak a szagelszívó hiányzott. Ez sem volt túl nehéz dolog, csak kellett egy nagy lyukat ütni a falon (kellett a nagy kalapács :), s szépen kivezetni a csövet. Hamár a szerszámok kéznél voltak gyorsan szét is vertük apróra a régi konyhánk berendezését, és elszállítottuk Lackáékhoz, akiktől a szemetesek vitték el.
közjáték
A régi konyha tartozékaitól nem is volt annyira egyszerű megszabadulni. Feltettem őket egy weblapra, hogy ingyen el lehet vinni. Jelentkeztek vagy 20-an, 1 ember jött el megnézni, de senki nem vitt el semmit. Gondoltam bizti a motiváció hiányzik, így feltettem árverésre mindent 1 dollárért, és bár bagóért, de gyorsan elvittek mindent, s nagyon hálásak voltak.
végjáték
Itt igazából véget is ér a történet, a konyha készen lett! Kriszti neki is állt azonnal takarítani s belakni. Nagyon szupi lett, tetszik nekünk s szeretjük!

border="0"/>
További képek a galériában. (még nincsenek feliratozva)
Egy kis érdekesség a türelmes olvasónak:
Ez itt biza a falunk. Jobb alul s bal felül a fehér dolgok a gipszkarton, ami a ház belső falát alkotják. A bal oldalon látható fa és a keresztbemenő fém a ház váza. Az alufólia szerű dolog a hőszigetelés (igen, ennyi a hőszigetelés errefelé), s utána jön a tégla, ami a szimpla egyszerű ~10 centi vastag külső falunkat alkotja.