repcsi.hu

by krisz & teki
Bp  03:10
Mel 11:10

Archive for May, 2008

Inverloch

May 18th, 2008 by teki | 3

Idősorrendet felrúgva, most kicsit össze-vissza fognak jönni a beszámolók.Igyekszünk minden hosszú hétvégét városon kívül tölteni, mostanra egy már régebben kiszemelt áldozat került sorra, Inverloch. A kiszemelés alatt nem kell hosszú és alapos kutatás eredményére gondolni, valószínű hogy csak szerepelt valamelyik tájékoztatóban a neve, nincs messze tőlünk, szóval ideális jelölt volt. Azt, hogy ott majd mit lehet csinálni, a helyszínen derül ki.Munka után szaladás volt haza (szeretünk a kiszemelt helyen ébredni, valahogy teljesebb a váltás, s ezért már az utolsó munkanap estéjén leutazunk). Gyorsan bepakoltunk, legújabb ketyere beizzít (GPS!), s spuri. Egy pici hiba becsúszott azért. A navigátorunkhoz kapott progi mellett szerettem volna másikat is kipróbálni, így előző este installáltam egyet, beállítottam, s induláskor már csak bekapcs és megy volt. A hiba akkor lett nyílvánvaló, mikor a vaksötétben egyszercsak földútun találtuk magunkat. Vicces volt, mondhatni kalandos, mert bár 80 volt a megengedett sebesség, 20-nál többel szegény Tözst nem mertem gyötörni. A progi még 8kmt szeretett volna megtetetetni az úton, nekünk 1-2 is soknak tűnt, így gyorsan program visszacsere a gyárira, ami szépen ki is vitt a tanyák közül, és minden egyéb izgalom nélkül elvezetett a szállásunkhoz. (Route 66 a nyerő!)

peca

A szállásunk okés volt, kicsit nagyobb mint szokott lenni, s kicsit kevésbé karbantartott, de megfelelt a célnak. A “belváros” 5 percre volt gyalog, szomszédban a tűzoltóság, akik nem igazán zavartak. Egyik vacsoránk után hazafelé menet riasztás tanúi lettünk. Nem is értettük azonnal mibe csöppentünk, egy bácsi a ház előtt vette fel magára a védőruhát, ugyanakkor egy fehér autó állt meg a ház előtt, néni vezette, fiatal srác ugrott ki belőle zokniban, szaladt be az épületbe, kapta ő is fel a ruháját, noh ekkor lett világos, hogy biza ők most menni fognak, és valóban, 1-2 perccel később már szirénáztak is elfelé. A tűzoltóságot természetesen tárva-nyitva hagyták, de ez itt már nem meglepő dolog.Szombaton útra keltünk megnézni a mini Great Ocean Road-ot. A név kicsit fellengzősnek tűnhet talán, de amit láttunk az rácáfolt. Valóban nevezhető mininek, mert nem több száz km hosszú, de a a tengerpartok gyönyörűek. Mivel a hely inkább csak a helyiek által ismert, nincs nagy tömeg, s ezt párosítva a kisebb nagyobb öblökkel, hangulatos tengerparti élményt nyújt. Lenyűgöző, hogy mennyire kevés ember osztozik a szuper beacheken. Aki szereti a sziklákat, annak gazdag élményben lesz része. Formák és színek áradata. Az egyik szakadék mélyén leltünk egy kevésbé természetes képződményt is:

piriszikla

Inverloch népszerű pecás hely, a hűvös idő ellenére néhányan kergették a halakat, s elég sok motorcsónakot is láttunk (nagyrészüket szárazon :). A szél kicsit talán erős volt a kite-ozáshoz, de mindig akadt valaki aki csakazértis. A többiek inkább a partról szemlélődtek. A városkában akad egy kagyló múzeum, lenyűgözően gazdag gyüjtemény, újfent filléres belépőért (upsz, a másik olcsóról még nem írtunk, de eljön annak is az ideje :).

csillag

Ez a plakát a múzeum bejáratánál fogadott, s arra kéri a látogatót, hogyha a felső két lény valamelyikét látjuk a vízben, azt tegyük egy sósvizes zacsiba, s adjuk le a megadott helyen. Ezek a csillagok a helyi vizek csótányai.Nagyjából ennyi is volt, hétfőn már megérkezett a beígért eső, lejárt a szállásfoglalásunk, így indultunk vissza a városba.

További képek a kirándulásról.

Baby Laguna Chair

May 11th, 2008 by teki | Comments Off

Kicsit már rég jelentkeztünk, nincs kifogás, igyekszünk pótolni. Elsőnek egy kis könnyűt.

Új tagja van a nappalinknak, amit igazából a hozzá tartozó mini történet tesz említésre méltóvá (igyekszem nem túl bőlére ersztve tálalni a dolgot, de mivel ez egy bemelegítőpost, azt illik alaposan megejteni :). Elalvás ellen gyorsan egy kép:

Már rég kiszemeltük magunknak, pont illett az olvasósarkungkba, csak egy megfelelő leárazásra vártunk. Április volt a fordulópont, amikorra is a helyi autóklub (RACV) tagjai 20% engedményt kaptak a Villa and Hut-tól, aholis eme csodás banánlevélből font pihenőalkalmatosság a gazdájára várt. A hónap vége felé el is jutottunk a legözelebbi áruházba, aholis nagy meglepetésünkre már nem volt belőle egy szál sem. Az eladónő ugyan megígérte, hogy hétfőn felhívja a központot, s majd hív minket hol tudunk venni, de nem győzött meg (mivel ő is körbe tudott volna csörögni, ha tényleg akart volna nekünk segíteni). Hazaszaladtunk, ahol már várt a Krisztám által kinyomtatott boltlista (hétközben munka helyett lelkesen készült a vásárlásra :), a legközelebbit gyorsan bedobtuk a GPS-be, s már loholtunk is. Félúton nagyjából eszünkbe jutott, hogy telefonálhattunk is volna, de sebaj. Be a boltba, s örülés! Gyorsan befoglal az utolsó darabot, RACV kártya lobogtatás, akciós ár, aznapi kiszállítás, minden túl szép is volt talán, de este megjött a bútor és minden szép és jó volt (nojó naon pici kivetnivalók akadtak rajta, de szerethető :).

Másnap reggel épp kezdek dolgozgatni, mikoris Krisztám értesít, hogy ránézett a Vn’H oldalára, és bizony a lagunánk főoldalas, méghozzá akciózva még olcsóbban mint mi vettük. Felcsörgettem őket, pikk-pakk sikerült lebeszélni, hogy küldik a különbözetről a csekket, s mivel az RACV akció minden más akcióval együtt érvényes, még szuperebb lesz az ár. Ez már aztán tényleg túl szép volt. Másnap jött is a hívás, hogy igen, a dolog az félreértés, az akciós ár csak a jövő hónaptól érvényes, de azért nekünk még kifizetik a különbséget (persze a -20% nélkül, de még így is olcsóbbra sikerült mint amennyiért vettük).

A lényeg, hogy megéri reklamálni, sok helyen odafigyelnek az ügyfélre.