repcsi.hu

by krisz & teki
Bp  03:10
Mel 11:10

Archive for September, 2009

Kakadu Park – A Kezdetek

Sep 29th, 2009 by krisz | Comments Off

Két nap darwin-i városnézés után a reggeli első utunk a Britz kölcsönzőhöz vezetett, ahol felvettük a kocsit, amit előzetesen béreltünk. Ez egy ún. négykerékmeghajtású campervan volt, azaz olyan kocsi, amivel lehet menni terepre is, és benne is lehet aludni. A Britz szolgáltatásaival igencsak elégedettek voltunk, ugyanis nemcsak a teljesen felszerelt (evőeszközök, tányérok, hűtő..stb.) kocsit lehetett bérbe venni náluk, hanem hálózsákot és székeket is. Egyszóval nekünk tényleg csak magunkat és a személyes holmijainkat kellett vinni, meg az első boltnál feltölteni az élelmiszer készletet. A kölcsönző cég is rutinos volt már, minden bérbeadott autó mellé járt egy dvd, amin a kocsi használatát bemutató videót kellett megnézni bérbevétel előtt.

Nagyon hamar éreztük és láttuk, hogy ezúttal más tájon autózunk, ugyanis elég sok termeszvárat láttunk, ahogy elhagytuk a várost és környékét. A térdigérőtől az egészen kétméteresig mindenféle formában láthatóak voltak az út mentén. A másik érdekesség pedig az út szélén kitett vízmérők voltak. Esős évszakban ugyanis elég sok utat elönt a víz és ilyenkor ezek a mérők adnak támpontot, hogy át lehet-e még menni a kocsival vagy sem.

Első megállónk a Kakadu Park felé menet a Bark Hut Inn volt. Ez egy vidéki kiskocsma, sajátos stílusban berendezve. Egy kis lábnyújtóztatást mindenképpen megér a hely, igazi ausztrál kocsma!

Második megállónak a Mamukala láp volt, ahol az első ízelítőt kaphattuk a Kakadu parkból. Volt ott mindenféle madár és az évszaknak megfelelően mindig más állatvilágot lehet megfigyelni a madárlesből. Olyan hangzavar volt a szárnyasok által, mintha csak egy természetfilmet néztünk volna. Nehéz volt otthagyni a lest, egész nap el lehetne nézni a madarakat, de siettünk Ubirr-ba, ahova mindenképpen naplemente előtt akartunk érkezni.

Ubirr elég népszerű hely a túristák között, ugyanis nemcsak hogy könnyen megközelíthető bármilyen autóval, hanem két nagy látványosságot is tartogat a látogatóknak. Az egyik a sziklarajzok, amelyek közül a legrégebbi korát 2000 évesre saccolják, a legújabbakat pedig alig 50 évesre, és egy nyitott képeskönyv az idelátogatók számára az ausztrál bennszülöttek életéről. A másik látványosság pedig a naplemente, ahogy Ubirr szikláiról látjuk a Kakadu park felett lemenő napot. Mindkettő miatt érdemes idelátogatni, fantasztikus hely. Azonban a szúnyogriasztót sem érdemes otthonhagyni, ugyanis az utolsó napsugárral megérkeznek a kis vérszívók is. Van valami misztikus amúgy a helyben. Lehet, hogy csak az a tudat, hogy ezen a helyen már 2000 évvel ezelőtt is ember járt, és ugyanezt a tájat láthatta, szinte ugyanezt az állatokat is. Nem tudom, de jó érzés végignézni a rajzokat.

A naplemente megajándékozott minket az első vad dingó látványával is. Később este, a tábor körül, még hallottunk dingó motoszkálást és reggel is láttunk egyet elügetni a kocsink mögött amikor pakoltunk induláshoz. Szóval nem ritkák errefelé és igen kíváncsiak.

Szállásnak a Merl-i kempinget néztük ki, ahol a vizes blokkon kívül csak az erdő volt. A vadőr mondta is, hogyha szép és nyugodt kempinget keresünk akkor balra forduljunk le az útról. Meg kell hogy mondjam igaza volt, az erdő közepén találtuk magunkat, a kis tisztásunkon is csak mi táboroztunk le. A szúnyogok eléggé elkeserítő mértékben jelen voltak, másnap fel is tankoltunk két flakon irtószerrel, de végül nem vetettük be őket máshol. Ez volt ugyanis az egyetlen szúnyogos hely a nyaralás során.

De nem a szúnyogok és a dingók voltak az egyetlen állatok az este folyamán, hanem láttunk egy kigyót is! Elég óvatosak vagyunk, így minden alkalommal amikor elhagytuk a kocsit este, lámpával közlekedtünk az ösvényeken is, ugyanis a kígyók errefelé éjszaka aktívak és bizony a sötétben nem lehet őket észrevenni. Mégsem az út mentén láttuk meg a fehér-fekete csíkos kígyót, hanem a vizesblokknál. Éppen ivott az egyik kagylóból, amikor odaérkeztünk fogat mosni. Nem igen ijedt meg tőlünk.

További képek a Gallériában!

Darwin – Második nap

Sep 25th, 2009 by krisz | Comments Off

A napot a város központjában lévő Crocosaurus Cove-ban kezdtük. Nem akartunk mi krokodilos helyre menni, mert Darwin környékén a természetben sem ritkán előforduló lények, de itt különösen nagy és idős példányokat ígértek.  Nem bántuk meg a látogatást, mert tényleg akkorákkal büszkélkedhetnek, hogy azért megéri bemenni. Itt van például Burt, a 80 év körüli kroki, aki még a Crocodile Dundee mozifilmben is játszott. Igencsak megtermett példány és panoráma ketrecben tartják, így jó alaposan meg lehet csodálni minden oldalról. Ilyen ketrecben, akváriumban eddig még csak tengeri halakat láttunk. Akinek mindez nem lenne elég, annak lehetősége van arra, hogy egy plexi ketrecben alámerüljön az egyik tartályba, ahol egy ilyen nagyobb krokodil ücsörög. Az igazság viszont az, hogy ezek a krokodilok leginkább alszanak nappal, így az alámerülés nem garantáltan izgalmas.

Innen a Botanikus kertbe sétáltunk át, ami jó 30 percre volt. A nap nagyon tűzött minket, de a kert már árnyékos és így hűvösebb is volt. Nem túl nagy park, de azért el lehet tölteni benne jópár kellemes órát, és az információs házban pedig jól esik leülni egy kicsit hűsölni.

A Botanikus kert után a Mindil part felé vettük az irányt. Nem volt hosszú séta, kb 10 perc. Ez Darwin legnagyobb strandja. A szomorú tény viszont az, hogy az év egy jó részében nem lehet fürdeni itt, mert vagy medúzák rajzanak, vagy előfordulhatnak krokodilok. Járkáltunk egy keveset, majd megvártuk, hogy az árusok kipakoljanak, ugyanis a strand sétányán minden vasárnap naplemente piac van. Ez leginkább kézműves vásár, nem kevés kifőzdével, a talpalávalót pedig a helyi katonai zenekar húzza. A piacra elég sokan látogatnak ki, annyira, hogy meg is lepődtünk, hogy eddig hova bújt ez a sok ember. Ugyanis Darwin nem tűnt túl forgalmasnak. A piac látványossága még, hogy a nap az óceán felett megy le, ez a zárómozzanat is.

Egy kellemes esti séta keretében megnéztük még utoljára Darwint és megállapítottuk, hogy egész nap nem voltak legyek, ami Melbourne-t azért jellemzi, de cserébe szúnyogok vannak, nem is kevesen.

További képek a Gallériában!

Darwin – Első nap

Sep 23rd, 2009 by krisz | 1

Augusztus közepén Darwinba és környékére látogattunk el. Darwin Ausztrália északi csücskén található, már a trópusi övezetben, tőlünk pont 4.5 órányi repülőútra. Mivel este repültünk a csodás ausztrál sivatagból semmit se láttunk, úgyhogy elég unalmas volt az út, de aludtunk amennyit csak lehetett. Hajnal egykor landoltunk és szembetűnő volt a meleg, de nem túl párás idő. Melbourneben akkor még bőven fűtési szezon volt.Szállásunk a belvárosban volt, egy kicsi, de takaros motelben. Minden elérhető távolságra volt onnan, igaz mivel a főutcán voltunk, ezért némi éjszakai élettel is számolni kellett. Minket ez nem igen zavart mondjuk, mert hajnal egy körül mikor érkeztünk már csendesedett a környék.Másnap, mivel úgy döntöttünk a város méreteit látva, hogy nem bérlünk autót, gyalogosan intultunk felfedező utunkra. Kellően felfegyverkeztünk két palack vízzel is, amit a nap folyamán szinte minden utunkba eső kútnál fel is töltöttünk. Nem vicc, tényleg literszámra fogyasztottuk a vizet, ez a trópusok!

Először a 10 percnyi sétára lévő Aquascene-be látogattunk el. Ez egy hal etetős hely, ahova dagálykor egy halom hal úszik ki és kenyérrel lehet őket jól megtömni. Azt gondoltuk, hogy nem olyan izgi ez, de igazából amikor párszáz 30 centis hal vette körül a lábunkat mégis csak viccesnek találtuk. Nem érdemes kihagyni!Az etetés után a Bicentenniális parkon keresztül sétáltunk vissza a város déli csücskébe. A part tele volt mangrove fákkal, a parkban pedig éppen virított a frangipani, aminek csodálatos illata van. A helyi lakosokat is volt lehetőségünk megfigyelni, éppen az egyik fa alatt hűsöltek. Egyikük oda is jött hozzánk megérdeklődni a pontos időt, sajnos már jó 10 lépésről lehetett érezni rajta, hogy aznap mit szívott. A parkban is elég rendszeresen járőröztek a rendőrök, és mindenhol alkohol ivását tiltó táblák voltak. Sajnos itt komoly problémát jelent a helyi lakosok (értsd aboriginalok) integrációja, amire a nap folyamán számos példát is láthattunk.

A parkon keresztül elértük a Második Világháborús olajcsatornákat, amikből az egyikbe be is lehet menni. Éppen fotókiállítás is volt, a Darwin fesztivál keretében. Története a helynek, hogy a második világháború idején, 1942-ben, 11 felszíni olajtárolót építettek Darwinban, ami a város történelmének egyik legnagyobb beruházása volt. Sajnos azonban az első japán bombázások alkalmával rájöttek, hogy a tartályok nehezen védhetőek, és szinte az összes meg is semmisült. Ekkor kitalálták, hogy építenek 8 földalatti tartályt is, de számos környezeti tényező miatt végül csak 5 épült meg, amiket aztán nem is használtak már olajtárolásra, mivel a háború végetért. Az 50-es években némi repülőgép üzemanyagot tároltak csak a csatornákban, majd utána üresen maradtak.A csatornák közvetlen szomszédságában található Darwin új és épülő negyede a Waterfront city. Szép, új, dizájnos apartmanházak sora, némi bolttal tarkítva a parton, közöttük gondosan ápolt parkok és egy hullámmedencés homokos strand közvetlenül a szabadstrand mellett. Hangulatos kis hely, nekem jobban tetszik mint a nagyon beton-dzsungellé alakított melbourne-i társa, ami az ipari negyedre néz. Itt legalább a kellemes nyílt vízre látni rá, és a darwin-i híres Stokes Hill kikötőre, ahol több étterem található és ahonnan számos hajótúra is indul. Az új negyedet ráadásul ötletesen egy függőfolyósóval kötötték össze a belvárossal, így tényleg szinte minden karnyújtásnyira van.

A város már éppen készülődött az esti banzájra, ugyanis a Darwin fesztivál még tartott amikor ott jártunk. Jó kis koncertnek néztünk elébe a közeli parkban. Esti programunkon szerepelt a híres Deckchair mozi meglátogatása is, ami egy szabadtéri mozi a parton. Aznap este a helyi lakosokkal és lakosokról készült Tíz Kenus c. filmet adták. Nagyon illett a hely hangulatához a film, amit a szabad ég alatt, vászonszékeken ülve néztünk végig. Kihagyhatatlan élmény, de érdemes korán érkezni, mert elfogynak hamar a jegyek és érdemes párnát is vinni magunkkal, ugyanis a nyakunkat kicsit nyomhatja a székek merevítése. Pár párnát és szúnyogirtót a moziban is osztanak!

További képek a Gallériában!